Háromszék és Erdély fejlesztési lehetõségeirõl, illetve az erre irányuló cselekvési tervekrõl, az Európai Unió válságból történõ kilépését, prioritásait célzó EU 2020 stratégiáról is szó esett azon a hétfõ esti vitafórumon, melyet a megyeszékhelyi Europe Direct Információs Központ, valamint a Junior Business Club szervezett az Asimcov, illetve az Országos Klaszterszövetség szakmai partnerségével. Erdély és Háromszék fejlesztési lehetõségeit elemezték az EU következõ hétéves költségvetési ciklusában.
Többnyire fiatalok ülték körül a megyeháza tanácstermének vitaporondját, ahol elsõként Tóth Szabolcs Barnabás, a Europe Direct munkatársa helyzet- és jövõképelemzése a gazdasági válságra nyújtott válaszként körvonalazta az Európa 2020 stratégia prioritásait. A cél pedig nem más, mint fenntartható, fejlõdõ gazdasággá tenni az EU-t. Ez egyebek mellett a foglalkoztatottsági arány növelése (a 20-64 évesek körében 75 százalék), az oktatás minõségének javítása, az új technológiák kihasználása, a szakképzettség fokozása révén biztosítható, s további prioritás az Európai Unió GDP-je három százalékának kutatásba, fejlesztésbe fektetése – hangzott el.
A válságból nem magasabb adók révén, hanem tartalmas gazdasági növekedés által, munkahelyteremtéssel lábalhatunk ki, ezért vállalkozóbarát és szociálisan érzékeny stratégiára van szükség – összegezett vitaindítójában Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselõje hangsúlyozta, az uniós felzárkózás útja: Erdély fenntartható fejlõdésének tervezése, a közép- és hosszú távú tervek összehangolt megvalósítása. Ezért lényeges a települési és megyei szinteken már létezõ elképzeléseket az erdélyi fejlesztési tervvel összehangolni. Az európai keretbe illesztett Erdély 2020 stratégia közösségünk uniós forrásokból finanszírozható prioritásait tartalmazza, alapelve pedig nem más, mint a szülõföldön való gyarapodás. Winkler kiemelte: a hatékony tervezés azt feltételezi, hogy az önkormányzatok ne finanszírozzák saját forrásból, az erdélyi emberek adólejeibõl azt, amire egyébként uniós forrás áll rendelkezésre, s hasonlóan fontos maradéktalanul biztosítaniuk ezek megszerzéséhez a szükséges saját hozzájárulást. Erdély fejlesztésének forrásai kapcsán az EP-képviselõ hozzáfûzte: a beruházások 30 százalékban uniós, 70 százalékban pedig hazai (települési, megyei és országos) költségvetési forrásokból valósulnak meg a következõ idõszakban.
A Háromszék hosszú távú infrastrukturális, gazdasági, valamint közösségi fellendítését célzó Potsa József-programot Székelyföld fejlesztési stratégiája részeként ismertette a résztvevõkkel Tamás Sándor, valamint Klárik László szenátor. A megyei önkormányzat elnöke és a területfejlesztési szakember adatokkal cáfolt rá a legendára, mely szerint a székely megyék az eltartott régiók közé tartoznának. Ugyanakkor téte¬lesen vázolták, mely ágazat fejlesztésére mennyi pénz szükséges. Prioritás például a megye mezõgazdasága, a régió adottsága révén a legnagyobb támogatást tavaly ez a húzóágazat kapta, összesen több mint 44,3 millió eurót – vázolta Klárik -, ám a versenyképesség, illetve az uniós átlag eléréséhez becslések szerint legalább ötven-hatvanmillió euróra volna szükség évente.
Másik fontos kérdés az infrastrukturális beruházás, hiszen a megyét átszelõ, közel 270 km-nyi országútból 150, háromszáz km megyei útból közel kétszáz, 304 km községi útból pedig 171 km-nyi szorul felújításra. Tamás Sándor kifejtette: az uniós támogatásoknál a megyék közti együttmûködés hozhat pluszpontokat, ezért Brassó és Hargita megyével próbálnak út- és hídépítés tekintetében közös programokat kialakítani.
A közmûvesítés, a csatorna- és vízrendszer kiépítése hasonlóan nagy tétel, hiszen az intézkedés életminõség-javító jellegû – hangzott el a fórumon. Háromszéken a közmûvesítés aránya városon 90, vidéken pedig 42 százalék – fejtette ki Klárik László, aki szerint utóbbi esetben a cél 80 százalék, mely egyébként uniós elvárás is Romániával szemben. Ezek mellett régiónk egészségügyi, oktatási, kulturális és sportágazatának, illetve a szociális háló fejlesztésére a következõ nyolcéves idõszakban különbözõ uniós és állami, helyi támogatásokból összesen egymilliárd euró lehívása a cél.
