A fejlesztési prioritásokról és ezek gazdasági hátterérõl beszélt tegnap Sepsiszentgyörgyön Winkler Gyula EP-képviselõ, Klárik László szenátorjelölt és Antal Árpád polgármester. Az RMDSZ politikusai az ország és a Székelyföld helyzetét elemezve az okokat és a jövõre vonatkozó elképzeléseiket is ismertették.
Bevezetõként Winkler – Hunyad megyei RMDSZ-elnökként – a szórvánnyal való együttmûködést méltatta: a háromszéki vezetõk támogatásával sok konkrét program valósult meg az elmúlt évben. November 15-én, Bethlen Gábor fejedelem születésnapján másodszor is megszervezik a Szórvány Napját, ezúttal Brassóban. Winkler szerint az EMNP jelöltjei által kapott szavazatok Erdélyben mindenütt, de a szórványban hatványozottan a román pártok malmára hajtják a vizet, az RMDSZ-re leadott voksokból azonban egy sem vész el.
Ezek után ismertette az Erdély 2020 fejlesztési tervet. Az elõzményekrõl közölte: az Európai Unió jelenlegi, hétéves költségvetését 2006-ban dolgozták ki, akkor Románia még nem volt tagország, vezetõi hasból közölték igényeit. Az átgondolatlan lépésnek tudható be, hogy a számunkra elkülönített uniós alapok lehívásában a legrosszabb teljesítményt értük el, és még az elnyert pénz jelentõs része is a levegõben maradt – tízmilliárd euró kifizetését függesztették fel az idén -, mert a minisztériumok nem dolgoznak megfelelõen. De a felkészületlenség következménye az is, hogy bizonyos programok esetében a keretet többszörösen túllépték, másutt viszont nem is pályáztak. Ezt a fejetlenséget próbálja megelõzni az RMDSZ az Erdély 2020 programmal, amelyet viszont akkor lehet elfogadtatni Bukarestben, ha a szövetség kellõ súllyal lesz jelen a parlamentben – magyarázta. A programnak három fõ vonala: a helyi közösségek fejlesztése az önkormányzatokon keresztül, a kis- és középvállalkozások, valamint a mezõgazdasági termelõk támogatása. A készülõ hétéves uniós költségvetés számai még nem ismertek, de keretei igen, és a 110 pályázati lehetõség közül 55 az erdélyi magyarság számára is fontos – az RMDSZ számításai szerint vidékfejlesztésre (infrastruktúrára és szolgáltatásokra), zöld programokra (energiahatékonyságra és hulladékgazdálkodásra), vállalkozásfejlesztésre, szociális gondok megoldására (itt különösen a roma programokra) szükséges pénzek egyharmadát, 300-320 milliárd eurót lehetne lehívni, ami az ország egyévi bevétele. A többit a helyi és állami költségvetésbõl kell kigazdálkodni, Winkler szerint örvendetes, hogy a Kovászna Megyei Tanács Potsa-tervének kidolgozói teljesen függetlenül ugyanezekhez a számokhoz jutottak.
Reális a kitûzött egymilliárd euró Háromszékre vonzása – folytatta Klárik László volt megyemenedzser. Elmondta: a pénz egyharmadát uniós pályázatokból nyernék meg, hiszen eddig is az önkormányzatok teljesítettek jól e téren, a Regionális Operatív Program alapjainak 99 százalékát már leszerzõdték, mert minden hibája ellenére ez igazodik legjobban a valósághoz. A legnagyobb mulasztások a pénzügyminisztériumnál történtek, amely az elszámolások felét sem tudta kifizetni, a másik bûnös pedig a szállításügyi tárca.
Végezetül Antal Árpád polgármester közölte, hogy csütörtökön megkapták az értesítést: a város egyik három éve (!) benyújtott pályázata nyert, jövõ héten várhatóan aláírják a 9 millió eurós szépmezõi beruházás elindítását. Egy 16-17 hektáros ipari park létrehozásáról van szó. Ez az egyik legfontosabb pályázata az önkormányzatnak, országszinten három-négy ilyen akad – mondta. Kitért a Székelyföld gazdasági helyzetére is, színes térképekkel illusztrálta, hogy az egy fõre esõ nemzeti összterméket tekintve Kovászna, Hargita és Maros megye nem a szegény vidékek között, hanem az országos középmezõnyben helyezkedik el – annak ellenére, hogy az elmúlt években a román állam legnagyobb beruházása Sepsiszentgyörgyön a csendõrlaktanya volt. A helybeliek bizonyára nem ezt tették volna a lista élére, mégsem állunk rosszul, a megye és a megyeszékhely közel 100 millió eurót szerzõdött le, ami több is lehetne, ha a minisztérium nem ülne évekig a pályázatokon, és ha a kormány összehangolt támogatási rendszert próbálna kidolgozni.
