„Településről településre járva mondtuk el az embereknek, hogy most dől el, milyen irányba indul az Európai Unió: folytatódik-e ez az ideológiák előretörése, vagy ismét az emberek válnak fontossá, és az európai valósághoz igazítva hoznak meg döntéseket” – mondja a Maszolnak adott interjújában az RMDSZ EP-képviselőjelölti listavezetője. Winkler Gyula szerint június 9-e sorsfordító nap, amikor meg lehet változtatni az unió jelenlegi irányát és prioritásait. „Tehát az a fontos, hogy minél többen elmenjünk, szavazzunk, jelezve ezzel Európának is, hogy minket érdekel az unió, és nagyon nem mindegy, milyen döntések születnek Brüsszelben” – fogalmazott a politikus.
– A választási kampány végén milyen hangulatot tapasztal?
– Sok és sokféle területen tevékenykedő emberrel találkoztunk az elmúlt hetekben, éreztük az elégedetlenséget, de a reményt is, hogy lehet változtatni, lehet jobb is. Nehézség van a mindennapokban, az infláció, a bürokrácia, a kiszámíthatatlanság minden területen érezteti hatását. Ugyanakkor azt éreztük, hogy van bizalom az RMDSZ irányába, látják az emberek az önkormányzatok eredményeit, nem kérdés az sem, hogy Európában, az Európai Unióban van a helyünk.
– Tehát sikerült az emberekhez eljuttatni az üzenetet, hogy miért fontos június 9-én rész venni a választásokon?
– Beszélgettünk sokat arról, hogy milyen nagy tétje van a választásnak, hogy mi az, ami jó az Európai Unióban, mi az, aminek változnia kell, és hogy ezt június 9-én tudjuk megváltoztatni. Elmondtam, hogy nemcsak az erdélyi magyarok elégedetlenek az unió irányvonalával, vannak partnereink szerte Európában, tehát ha összefogunk, tudunk változtatni, el tudjuk érni, hogy közösen ismét az emberek szolgálatába állítsuk az Európai Uniót. Az elmúlt öt évben az ideológiák vették át a hatalmat az unióban, irodákban hoztak döntéseket ahelyett, hogy az emberek érdekeit figyelembe vették volna. Ezt vissza kell mindenképpen fordítani, hiszen beláthatatlan következményei lesznek, ha ez így folytatódik. Településről településre járva mondtuk el az embereknek, hogy a mostani választásoknak a hatása nem egy mandátumra érvényes, hanem most dől el, hogy milyen irányba indul az Európai Unió: folytatódik-e ez az ideologiák előretörése, vagy ismét az emberek válnak fontossá, és az európai valósághoz igazítva hoznak meg döntéseket.
– Ön az erdélyi magyar szórványt is képviselve számos olyan településen megfordult, ahol a magyarok aránya alig párszázalékos. Szóba állva az emberekkel mit tapasztalt, létezik még az a fajta összefogás, amely megtarthatja az erdélyi magyarság végvárait?
– Igen, a szórványban is igaz, hogy a közösségépítésbe befektetett munka visszatérül, és hála Istennek, nagyon jól szervezett, építkező szórványközösségekben jártunk. Konok, erős és határozott élni akarást láttam Máramarosszigettől a Zsil-völgyéig, Besztercétől a Bánságig, és ezeket a közösségeket nemcsak most, a kampányban kerestem fel, hanem az elmúlt hosszú évek során együtt dolgoztunk az RMDSZ Szórványfrakciójában. Egymást erősítjük, átvesszük a közös problémákra talált jó megoldásokat.
Nekünk, szórványban nincs más lehetőségünk, mint az összefogás, a civilekkel, a pedagógusokkal, egyházakkal, és büszkén mondom, hogy a legtöbb helyen ez megtörténik. A demográfiai folyamatok nem feltétlenül a javunkat szolgálják, de a délutáni oktatás, a magyar óvoda, bölcsőde program sok gyerekes családot behozott köreinkbe. Vannak kettős identitású emberek, vannak vegyes etnikumú családok, ahonnan érkezhet támogatás, erősítés, ha mi értéket kínálunk. Szórványban kell a külső segítség, és örvendünk annak, hogy van gondoskodó törődés a magyar kormány részéről, és ott van az Összetartozunk székely-szórvány együttműködés, amely ugyancsak erőt ad a nehézségek leküzdésére. Most is, amikor tudjuk, hogy az EP-választás lesz számunkra az igazi népszámlálás, és nagyon fontos, hogy ne találtassunk híjával. Azon dolgozunk vállvetve mindenhol a szórványban, hogy minden egyes magyar embert megszólítsunk.
– Hogyan értékeli a kampányt abban a tekintetben, hogy az előrejelzések szerint a szokásosnál sokkal nagyobb választási részvételre lehet számítani?
– Az európai megmérettetés összevonása az önkormányzati választásokkal előzménytelen, ráadásul későn is döntötték el. Nekünk az a kihívás, hogy minden tartalékot megmozgassunk, ugyanis a masszív román részvétel mellett az is súlyosbítja a helyzetet, hogy az európai parlamenti választáson a diaszpóra is szavaz. Senki nem tudja felbecsülni, hogy mennyi szavazat érkezik be onnan, de simán lehet 350-450 ezer külföldről érkező szavazat. És ebben az esetben a 60%-os jelenlét konkrét számokban több mint 9 millió szavazót jelent, de akkor az RMDSZ-nek is meg kell, hogy legyen az 500 ezer szavazat, hogy bejussunk az Európai Parlamentbe. Tehát össze kell fognunk, mindent meg kell tennünk azért, hogy elérjük az 5 százalékos küszöböt, ellenkező esetben olyan lejtmenetbe kerül a romániai magyarság, amit későbbiekben nehéz vagy majdnem lehetetlen lesz visszafordítani.
– Azt láttuk, hogy az európai uniós csatlakozásunk óta Románia nettó nyertese az EU-tagságnak. Mennyire jártak jól a romániai magyar közösségek ezzel a csatlakozással?
– Ha csak a számokat nézzük, lehet tudni, hogy 17 esztendő alatt Románia az Európai Unió közös kasszájába 30 milliárd eurót fizetett be, és 92 milliárd eurót kapott vissza. Ez azt jelenti, hogy az 1 euró befizetés 3 eurót hozott vissza. Ez azért nem rossz. Ha részletesebben megvizsgáljuk, akkor az előnyök mellett kiderül, hogy az erdélyi gazda még mindig kisebb támogatást kap, mint a franciaországi vagy a németországi, és akkor az már a kettős mércét jelzi. Ezt érzik a vállalkozók, a fiatalok, ezt mutatja a schengeni övezet kibővítésének elodázása is. Sok jót hozott az EU, különösen az infrastruktúra fejlesztésben, a mezőgazdaságban is, ez kétségtelen, de azt is látjuk, hogy rossz irányba fordultak a dolgok. Ezért kell a változás.
– A gazdasági helyzet az élet minden területén nyomot hagy, de az egyik legfontosabb az agrárium támogatása, ami veszélybe kerülhet a következő időszakban. Hogyan tudja megvédeni az RMDSZ EP-képviselete a romániai gazdák támogatásait?
– Partnereket, szövetségeseket keresünk és találunk is. Nemcsak az erdélyi gazdákat sújtja a túl gyors ütemű zöldítés, a bürokrácia, és nemcsak Erdélyben vannak kisebb családi gazdaságok. Mindig megkeressük az adott probléma megoldásához a szövetségeseinket, így sikerült többször is megakadályozni olyan döntéseket, amelyek az erdélyi agráriumnak nem előnyösek. Például kelet-európai nyomással tudtuk elérni, hogy korlátozzák a kukorica, a méz, a tojás, a cukor és a baromfihús importját Ukrajnából. Fontosnak tartjuk újra és újra elmondani, Ukrajnát úgy kell támogatni, hogy az ne a mi gazdáink hátán csattanjon.
– Ha már a gazdáknál tartunk, az olcsó ukrán gabona is jelentős gondokat okozott Romániában, de Lengyelországban és Szlovákiában is. Hogyan lehet ezt a helyzetet megnyugtatóan rendezni?
– Egyszerű: meg kell húzni a vonalat. Ne populista döntést hozzanak ebben a kérdésben, hogy úgy támogatjuk Ukrajnát, ha korlátlanul beengedjük a termékeit. Az ukrajnai mezőgazdászoknak nem kell olyan szigorú szabályoknak megfelelniük, mint az európaiaknak, például hogy milyen és mennyi vegyszert használnak. Ezért lehet olcsóbb az ukrán mezőgazdasági termék, és ha ezzel elárasztjuk a saját piacunkat, akkor nem csak a gazdáknak és általában az európai gazdaságnak teszünk rosszat, ez az emberek egészségére is káros, mert itt már élelmiszerbiztonsági kérdések is felmerülnek.
– A szomszédos országban, Ukrajnában háború dúl, és az EU tagállamai között – hogy úgy mondjam – nincs teljes összhang az ukránok támogatását illetően. Hol az arany középút?
– Egy háború sújtotta lakosságot segíteni, támogatni kell. Szerintem ebben mindenki egyetért. A meggondolatlan döntések ellen tiltakozunk mi is, mint RMDSZ. A mi európai közösségünk, az európai gazdaság érdekei ellenében nem szabad döntéseket meghozni, mert ez már nem segítség, hanem Európa biztonságának veszélyeztetése.
– Milyen következményei lehetnek ránk, romániai magyarokra nézve az orosz-ukrán konfliktusnak?
– Érezzük egyénként és közösségként is a háború következményeit, ezek a mindennapokra is kihatnak. Az európai döntéseket illetően nagyon érződik, hogy ki milyen távolságból figyeli a fegyveres konfliktust. Számos uniós prioritást fogalmaztak át, és sok megkérdőjelezhető döntés született. Amikor fegyveres konfliktus van, akkor a biztonság kérdése kerül előtérbe, és sajnos azt tapasztaltuk, hogy ez azzal is jár, hogy a nemzeti kisebbségvédelem kérdésköre, a nyelvi jogok iránt is kisebb lett az európai fogékonyság. Nem véletlenül mondjuk azt, térjen vissza az Európai Unió az alapító értékrendhez. Az emberi méltóság, a szabadság, a biztonság és mindenekfelett a béke az európai közösség alapvető értékei. Nekünk, akik egy őshonos kisebbség tagjai vagyunk, akik évszázadok óta szülőföldjükön élnek, azért is fontos a béke, mert csak akkor van esélyünk rávenni az EU vezetőit, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival is foglalkozzanak.
– Mikor és hogyan érhet véget a háború?
– A béke eléréséhez előbb tűzszünet, majd tárgyalások szükségesek. Ne a fegyverek dörögjenek, hanem a diplomácia beszéljen, és ezt az uniónak szorgalmaznia kell, de egyedül, egyoldalúan ezt természetesen nem érheti el. Azoknak kell tárgyalóasztalhoz ülni, akik ki tudják dolgozni a béke gyakorlati feltételeit, ez vezethet el a háború lezárásához.
– Most vitathatatlanul mindannyiunk közös érdeke, hogy egy erős Európai Parlament jöjjön létre, amely érvényesíteni tudja a tagállamok érdekeit. Hogyan lehet ezt elérni?
– Június 9-e sorsfordító nap, amikor meg lehet változtatni az unió jelenlegi irányát és prioritásait. Tehát az a fontos, hogy minél többen elmenjünk, szavazzunk, jelezve ezzel Európának is, hogy minket érdekel az unió, és nagyon nem mindegy, milyen döntések születnek Brüsszelben. Az RMDSZ két vagy három EP-képviselője egészen biztosan, hogy a Kárpát-medencei magyar összefogást fogja erősíteni, tehát nem leszünk magunkra és együtt a változásért fogunk küzdeni, olyan változásért, amely a mi közösségünk érdekeit szolgálja.
– Mit üzen mindazoknak, akik még bizonytalanok abban, hogy elmenjenek-e szavazni június 9-én?
– Arra kérem őket, szánjanak rá 15-20 percet, és menjenek el szavazni. Utólag már nem lehet az eredményen változtatni. A szélsőségesek nagyon készülnek előre törni, és ha beteszik a lábukat az önkormányzatokba, az Európai Parlamentbe, akkor félő, hogy az általuk képviselt magyargyűlölet, agresszivitás lesz az új normalitás. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt megakadályozzuk, és erre most van eszközünk. Élni kell vele! Minden egyes szavazat számít, minden egyes szavazatra szükség van, hogy az erdélyi magyar közösségnek legyen szava itthon és Európában.
Forrás: Maszol.ro
