A megélhetési válság, a migráció kérdése és egy új társadalmi szerződés Európában, várhatóan ez lesz a három nagy téma, amely uralni fogja a közvitát az európai parlamenti választási kampányban. Ezek fogják meghatározni a következő időszak politikai összetűzéseit is. Az Eurobarométer 2023-as felmérései egyértelműen kimutatták, hogy az európai polgárok több, mint 90 százalékát aggasztja a megélhetéshez szükséges kiadások emelkedése. A megélhetési válság az emelkedő üzemanyagárak, az energiaválság, az infláció és a gazdasági bizonytalanság hozadéka. Ezeket részben a felgyorsított zöld átmenet okozza, amely a legtöbb polgár számára elviselhetetlenné válik. Az is nyilvánvaló, hogy világ szinten leginkább az Európai Unió érzi a nyomást az ukrajnai és az izraeli háborúk miatt, hiszen a két instabil térség hatása nálunk csúcsosodik. Akkor tudunk jó választ adni ezekre a kihívásokra, ha az embereket helyezzük a közpolitikák központjába. Kiegyensúlyozott döntéseket kell hozzunk. A természetvédelem nem lehet előbbvaló, mint a gazdák, a kisvállalkozók vagy a munkavállalók védelme. Az atomenergia dogmatikus elutasítása nem fogja a fizika törvényeit megváltoztatni, de nagy mértékben veszélyezteti az európai energiabiztonságot. A klímaváltozás elleni fellépés nem szabad, hogy tönkre tegye az európai ipar versenyképességét. A zöld és digitális átállás méltányos kell legyen, nem az emberek ellen, hanem az emberekkel együtt kell megvalósítani.
Újból előtérbe kerül a migráció kérdése, amely 2015 óta folyamatosan foglalkoztatja a közvéleményt. Az illegális bevándorlás témáját politikai erők, de tagállami kormányok is opportunista módon használják. Előbbire jó példa a hollandiai választásokat megnyerő PVV, utóbbira Ausztria. Az osztrák kormány az unióba tartó illegális migránsokra hivatkozva akadályozza Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Ez a magatartás fenntartja az a méltánytalan kettős mércét, amellyel ebben az ügyben mérnek az Európai Tanácsban. A gazdasági bevándorlást, az illegális migrációt és a menekültek ügyét világosan meg kell határozni és külön kell kezelni. Amíg ezt a tagállamok és az uniós intézmények nem látják be, nem fog megnyugtató, stabil és működőképes megoldás születni ebben a kérdésben.
Új európai társadalmi szerződésre van szükség, amely helyére teszi az emberek és a politikum közötti megállapodást. Az alapítók meghatározták az Európai Unió irányvonalát, de attól nagyon messzire eltávolodtunk az elmúlt 5 évben. Itt az ideje, hogy az EU visszatérjen az alapító atyák értékeihez, és ne az ideológiák, hanem az emberek érdekében hozzon döntéseket. Az európai zöld megállapodás nyomása alatt számos olyan ideológiai döntés született, amely figyelmen kívül hagyta az emberek igényeit, az őket terhelő költségeket és a társadalom alkalmazkodási képességét. Véleményem szerint az új európai társadalmi szerződés azt kell megcélozza, hogy térjünk vissza az alapító atyák értékeihez. Hisszük, hogy a politika az emberekért van, nem pedig ideológiákért. Nem támogatjuk a dogmatikus javaslatokat a környezetvédelem területén, ezekkel szemben a megvalósíthatóság talaján tevékenyen védjük a természetet, és fellépünk a klímaváltozás hatásai ellen. Elutasítjuk az a szemléletet, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem egymás ellenségei, azt valljuk, hogy több párbeszédre és kevesebb polarizációra kell törekedni. Ha a mai világ nagy kihívásaira – élelmezésbiztonság, klíma- és energiaválság, migráció, a biodiverzitás megőrzése – akarunk életképes választ adni, akkor legelőször a társadalmi kohéziót kell erősíteni, a bizalmat kell visszaépíteni és a reménységet visszaadni minden korosztálynak, a társadalom minden részének. Ez az új európai társadalmi szerződés nagy kihívása.
