Fotó: Bethlendi Tamás

Az RMDSZ 16. kongresszusa megnyitójaként Temesváron ülésezett az Országos Önkormányzati Tanács. Ez alkalommal Horváth Anna ügyvezető alelnök, Vincze Loránt és Winkler Gyula EP-képviselők beszélgettek a 2024-es választási év önkormányzati vonatkozásairól.

„Románia uniós csatlakozása óta 16 év telt el, ez időben az ország nettó kedvezményezettje az EU-s tagságnak. Háromszor több támogatást kaptunk, mint amennyit a közös költségvetésbe befizettünk. A 2022-es év végéig 79,9 milliárd eurót hívtunk le és 26,4 milliárd eurót fizettünk be, vagyis a nettó eredmény 53,5 milliárd euró a mi javunkra. Ez az összeg kétszer nagyobb, mint az ország 2015. évi állami költségvetése” – fejtette ki Winkler Gyula annak kapcsán, hogy miért fontos az EU tagság.

Mint rámutatott, a felzárkózás évtizedében vagyunk, több szempontból meghatározó időszakban. „Soha nem volt ennyi uniós forrás, mint az elkövetkező években, soha nem volt ennyi lehetőség közösségeink modernizációjára! A kohéziós alapok, az új Közös Agrárpolitika, a helyreállítási terv, a RePowerEU, a Méltányos átállási alap és a többi uniós program valaha volt legnagyobb esély közösségeink támogatására és településeink fellendítésére. Ezek a források lehetővé teszik, hogy a következő években látványosan fejlődjünk, javítsuk az életminőséget és jólétet biztosítsunk a szülőföldön. Mint önkormányzati vezetők, Önök jól tudják, hogy a közberuházások igen jelentős része uniós forrásból valósul meg az élet minden területén: utak, iskolák, kórházak, kulturális intézmények, épített örökség felújítása” – részletezte a képviselő.

„Mi a magunk részéről azt vállaltuk, hogy elvisszük Erdélyt Európába, és hogy hazahozzuk Európát Erdélybe. Azt mondtuk 2019-ben, az előző EP-kampányban, hogy «több uniós pénzt akarunk közösségeink fejlesztésére, a versenyképesség növelésére és a regionális projektjeink megvalósítására». Úgy érzem, ez megvalósult, a felzárkózás évtizedében előzménytelen értékű, több, mint 90 milliárd euró áll az ország rendelkezésére fejlesztések finanszírozására. A kormányzás eszközeivel azt is elérjük, hogy a szülőföldünk, Erdély, és ne csak más régiók fejlődjenek. Azt is szorgalmaztuk, hogy a szubszidiaritás elve legyen a gyakorlatba ültetve. Ez történt itthon, amikor az a koalíciós kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, eldöntötte a 2021 – 2027 Regionális Operatív Program decentralizálását, a nyolc fejlesztési régióra külön alapkezelési jogot ruházva át” – mutatott rá Winkler Gyula.

Emlékeztetett, hogy 2019-ben a mezőgazdasági támogatások megtartása és növelése volt a cél. „Ezek a célkitűzések is megvalósultak, az agrárium 16 milliárd euróból gazdálkodhat 2027-ig. Egy lépéssel itt is, az agrárpolitika területén is közelebb kerültünk a valós, gyakorlati szubszidiaritáshoz: az uniós Közös Agrárpolitikát is decentralizáltuk, 2023-tól a tagállamok által összeállított Országos Stratégiai Tervek alapján érkeznek a finanszírozások, de ezek mellet a két pilléres KAP struktúrát megőriztük. Vagyis: ahol a változás szükséges volt, ott változtattunk, ahol nem volt szükséges, ott nem engedtük, hogy változtassanak. Mindig az erdélyi gazdák érdekeit vettük figyelembe” – nyomatékosított az EP-képviselő. Kitárt arra is, hogy az önkormányzatok fontos szerepet játszanak a zöld és digitális átállás terén. „Ez megtörténik velünk vagy nélkülünk. Véleményem szerint az lenne a jobb, ha velünk együtt történne meg, ha nálunk is ugyanakkor menne végbe az átállás, mely döntő mértékben határozzák meg a jövőnket. Az elv, amely szerint senkit sem engedünk leszakadni, nem maradhat retorikai szinten, hanem gyakorlatba kell ültetni. Nem fogadható el, hogy az emberek fizessék meg az átállás költségeit, ahogy az sem, hogy kizárólag a tagállamok kormányaira maradjon a teher. Az Európai Unió fel kell vállalja a családok, a közösségek és a vállalkozások terheinek csökkentését, a rászorulók támogatását. Az átállás méltányos kell legyen, ezért fogunk továbbra is síkra szállni” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Rámutatott, mindenki érdeke, hogy az uniós támogatások megmaradjanak és növekedjenek. „Az önkormányzataink érdeke az, hogy minél hosszabb távú,kiszámítható településfejlesztési terveket tudjanak megvalósítani, ehhez pedig hosszabb távon megbízható, tervbe vehető forrásokra van szükség. Ezek egy igen kiadós részéről éppen az Európai Parlament fog dönteni. Már 2025-ben megkezdődik a következő költségvetési időszak vitája, a kohéziós programok és az agrárpolitika reformja. A mi érdekeinkért mások nem fognak harcolni, a mi közösségünk, a településeink, a gazdáink javaslatait mások nem fogják fenntartani. Ott kell lenni az RMDSZ képviselőinek az Európai Parlamentben, hogy a mi hangunk is hallatszon az európai törvényhozásban” – emelte ki Winkler Gyula.