A Petrozsényi Egyetem és az INSEMEX által megszervezett Universitaria SIMPRO 2022 nemzetközi szimpózium nyitóülésén tartott csütörtökön előadást Winkler Gyula EP-képviselő, aki arról beszélt, hogy milyen szerepük van a kritikus nyersanyagoknak az Európai Unió energetikai átmenetében.
A digitális átmenet, a zöld gazdaság és a megújuló energiák mind-mind a kritikus nyersanyagokon alapuló technológiákat igényelnek, a lítiumtól, a titánon és a stronciumon át a tantálig, a magnéziumig, a bórig és a platináig. Számos, naponta használt eszköz, a mobiltelefonoktól kezdve a laptopokon és táblagépeken át az autókig, az okos háztartási eszközökig és az elektromos autók akkumulátoráig mind tartalmazza ezeket az alapanyagokat – mutatott rá előadásában a képviselő.
„Az EPP Képviselőcsoport napirendjén kiemelt helyen szerepel az a függőség, amely a kritikus nyersanyagok területén alakult ki. Az Európai Uniónak csak három lehetősége van a kritikus nyersanyagok biztosítására: az import, a bányászat és az újrahasznosítás. Ezért új uniós kereskedelmi megállapodásokra van szükségünk. Újra kell gondolnunk a bányászat és a kitermelő iparágak szerepét, többek között azáltal, hogy megváltoztatjuk a közvélemény gondolkodásmódját az ipari tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek nemcsak gazdasági szempontból szükségesek, hanem társadalomformáló szerepük is van. Sokkal nagyobb mértékben kell finanszíroznunk a kutatást, hiszen csak így születnek új technológiák, amelyekre a körforgásos gazdaság épül majd Romániában és Európában” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Véleménye szerint a Petrozsényi Egyetem központi szerepet játszik a Zsil-völgye átalakulásában. „Az egyetem az innováció és a műszaki kreativitás központja, amelyre a térség jövője épül. Kitartást és sok sikert kívánok ehhez a küldetéshez, hogy legyen méltányos az átmenet Zsil-völgyében” – nyomatékosított a képviselő.
Az Európai Bizottság olyan nyersanyagokat minősít kritikus fontosságúnak, amelyek alapvető gazdasági jelentőséggel bírnak, de az EU-n belül nem nyerhetők ki megbízhatóan, és amelyeket ezért túlnyomórészt importálni kell. 2020 óta 30 nyersanyagot minősítenek kritikusnak, köztük több olyat, amely egyre fontosabbá válik az energiaágazatban
