Bár az elmúlt években Vlagyimir Putyin felkészítette az orosz gazdaságot a büntetőintézkedésekre, hosszú távon Oroszország valószínűleg nem fog ellenállni az összehangolt szankcióknak, ráadásul a nyugati szövetségeseknek még maradt puskaporuk – véli Winkler Gyula. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta: rövid távon elrettentő hatása a NATO határozott kiállásának lehet. „Ez a kiállás megtörtént. Rég nem volt ilyen egységes a NATO, mint amilyen most” – jelentette ki.
A diplomáciai eszközök bevetése és a NATO keleti szárnyának megerősítése mellett a nyugati szövetségesek már az ukrán–orosz válság első napjaitól „minden idők legsúlyosabb gazdasági szankcióinak” a belengetésével próbálták elrettenteni Moszkvát az Ukrajna elleni katonai támadástól. Mint ismert, Vlagyimir Putyinról leperegtek a nyugati fenyegetések: az orosz államfő hétfőn előbb a donyecki és luhanszki szakadár területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének elismerését jelentette be, orosz katonákat vezényelve a régióba.
Az első szankciócsomag
Az első orosz lépésekre az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság egy sor gazdasági büntetőintézkedéssel válaszolt, azt hangoztatva, hogy ha Oroszország fokozza katonai jelenlétét Ukrajnában, további szankciókat vezetnek majd be.
Joe Biden amerikai elnök kedden bejelentette, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben „teljes kizáró büntetőintézkedést” foganatosítanak. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy „elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”.
„Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni+ – folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, sajtóinformációk szerint azonban a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a „Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.
Az Európai Unió első körben az orosz parlament alsóházának 351 tagját szankcionálta európai vagyonuk befagyasztásával és az unióba való belépésük megtiltásával, amiért megszavazták a szakadár donyecki és luhanszki területek „népköztársaságként” való elismerését. Az EU emellett további 27, a védelmi és a pénzügyi szektorban tevékenykedő személyt és entitást büntet.
Németország emellett bejelentette az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetésének felfüggesztését is, azaz a régóta vitatott vezetéken egyhamar biztosan nem indul be a gázszállítás. Kedden a brit kormány is bejelentett egy öt bankot és három milliárdost érintő szankciót, ami nem fenyeget komolyabb anyagi következményekkel az oroszok számára.
A második szankciócsomag
A nyugati szövetségesek által bejelentetett első szankciócsomag hatástalanak bizonyult: csütörtök hajnalban megindult az orosz katonai offenzíva Ukrajna ellen. A válaszlépés nem sokat váratott magára, közép-európai idő szerint csütörtök este Joe Biden egy második szankciócsomagot jelentett be.
Az amerikai elnök egyebek mellett közölte, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy „a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy „minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.
A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek. Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légiközlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.
Az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz „elitekre” is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük „Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket”. Később, péntek este a Fehér Ház közölte azt is, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezet be személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ellen is.
Az EU külügyminiszterei péntek este fogadták el az Oroszország elleni büntetőintézkedések második csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletekre. Ezek az intézkedések pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak oroszországi vállalatokkal és bankokkal szemben, szerepelnek köztük az energiaszektort érintő korlátozások, a légiközlekedési ipart érintő szigorítások, a kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek és technológiák exportjának tilalma, és konkrét személyekre vonatkozó szankciós listák.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov neve is szerepel a listán, az ő esetükben európai vagyonbefagyasztásról állapodtak meg. Joeph Borrell uniós biztos elmondta: a külügyminiszterek tárgyaltak arról is, hogy Oroszországot esetleg lekapcsolnák a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerről, de ehhez nem volt meg a szükséges egyetértés. Hangsúlyozta, hogy harmadik szankciós csomag egyelőre nem várható.
Winkler: maradt még puskapor
Ukrajna vezetői szerint a nyugati szövetségesek szankciócsomagjainak nem lesz meg a kívánt elrettentő hatása, mert hiányoznak belőlük a Vlagyimir Putyinék számára valóban fájdalmas büntetőintézkedések.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter főként az kifogásolta, hogy nem zárták ki Oroszországot a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból (SWIFT), azaz a nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az orosz bankszektort levágják a globális pénzügyi rendszerről. Számítások szerint Oroszország az éves GDP 4-5 százalékát is elvesztené a SWIFT-szankció bevetésével. Ugyanakkor az EU a földgáz európai importjának felfüggesztését sem jelentette be, pedig ez önmagában nagyot ütne az orosz gazdaságon, 2,9 százalékkal esne a GDP.
A nemzetközi gazdasági folyamatokat jól ismerő Winkler Gyula EP-képviselő a Maszolnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a nyugati szövetségesek a fokozatosság elvét követve vetették be az Oroszország elleni szankciókat, és „még nem lőtték el az összes puskaporukat”. Szerinte az Ukrajna megtámadása után bejelentett második szankciócsomag elrettentő hatását nem szabad lebecsülni. „A kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának tilalma például nagyobb károkat okoz az orosz gazdaságnak, mint a laikusok gondolnák” – jelentette ki
Az RMDSZ politikusa felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági szankciók bevetésekor mérlegelni kell azt is, hogy „visszaüthetnek” a nyugati gazdaságokra. Az EU földgázimportjának negyven százaléka Oroszországból származik. Kizárása a nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből azt jelentené, hogy nem lehet kifizetni a gázszállításokat, és leáll az orosz gáz importálása.
„Az EU nincs még felkészülve arra, hogy kifizesse a SWIFT-szankció árát, és a lakosság érdekeit is figyelembe vették az európai uniós vezetők. Eltérő az EU-tagállamok függősége az orosz gázimporttól. Felfüggesztését leginkább Németország és Olaszország szenvedné meg, és vélhetően ezek voltak azok a tagállamok, amelyek ellenezték a SWIFT-szankció bevetését. Erre utalt Joeph Borrell, amikor azt nyilatkozat péntek este, hogy nem volt meg döntéshez szükséges egyhangúság” – magyarázta Winkler Gyula. Hozzátette, az Egyesült Államok éppen az EU kérésre nem számolt ezzel a szankcióval.
Arra a kérdésünkre, hogy pótolhatja-e Oroszország a Kínával folytatott kereskedelméből a nyugati szankciók miatt kieső állami bevételeit, amint azt Moszkva korábban bejelentett szándékai is mutatják, Winkler Gyula elmondta: a gazdasági cserefolyamatok két ország között nem tudnak átállni egyik napról a másikra. „Kínának az a bejelentése, hogy esetleg valamikor nagy mennyiségű orosz búzát vásárol, nem megoldás Oroszországnak a holnap reggelre. És gázvezetéket sem lehet építeni egy hét alatt. Arról nem is beszélve, hogy Kína és Oroszország között megoldatlan konfliktusok is vannak, nem véletlen, hogy Peking nem állt ki egyértelműen Moszkva mellett Ukrajna megtámadása óta” – részletezte az EP képviselő.
Putyin fel volt készülve a szankciókra
Winkler Gyula szerint a nyugati szankciók hatását mérsékeli, hogy az orosz gazdaság részben már alkalmazkodott ezekhez. Erre volt kényszerülve, ugyanis Oroszország ellen már a Krím-félsziget annektálása, azaz 2014 óta gazdasági jellegű büntetőintézkedések vannak érvényben. „Teljesen világosan látszik, hogy Vlagyimir Putyin tudatosan jó előre felkészült az újabb szankciókra, mert az utóbbi években szerkezetváltás ment végbe az orosz gazdaságban” – mondta szakpolitikus.
Példaként említette, hogy az utóbbi hét-nyolc évben részben önfenntartóvá vált az orosz gazdaság, jelentősen csökkent nyugati kiszolgáltatottsága, igaz, ez a szerkezetváltás a növekedés rovására ment végbe. Ugyanakkor az orosz devizatartalék 650 milliárd dollárra nőtt, nagy az aranytartalék is, amiből egy ideig pótolhatók a kieső állami bevételek, és az államadósság is alacsony – magyarázta az EP-képviselő.
Hangsúlyozta, hogy a gazdaságának és pénzügyi rendszerének átszabásával szerzett előnye elolvad Oroszországnak, ha a nyugati szankciók hosszú távra szólnak. Ezért fontos szerinte, hogy hosszú távon megmaradjon az Ukrajnával szembeni nemzetközi szolidaritás. Ehhez pedig a nyugati szövetségeseknek arra kell szintén hosszú távra berendezkedniük, hogy pótolni tudják a szankciók bevetése miatt keletkező gazdasági veszteségeiket.
Winkler Gyula ugyanakkor úgy látja: rövid távon a NATO határozott kiállásának elrettentőbb hatása van a gazdasági szankcióknál. „Rég nem volt ilyen egységes a NATO, mint amilyen most. A katonai szervezet világossá tette: harci készültségben van, és kész alkalmazni a tagállamok kollektív védelmére vonatkozó ötös cikkelyt” – mondta az EP-képviselő.
