A dicsõszentmártoni magyar oktatás fennállásának 140. évfordulóját egész napos rendezvénnyel ünnepelték szombaton. Fodor Sándor József helyi tanácsos, a Traian Általános Iskola igazgatóhelyettesének meghívására a rendezvényen részt vett Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselõi, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke.
A rendezvény szombaton délelõtt kezdõdött, amikor az egykori unitárius iskola, ma közösségi házon a dicsõszentmártoni magyar oktatás fennállásának 140. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el. Az avatón beszédet mondott Winkler Gyula EP-képviselõ, dr. Murvai László, az oktatási minisztérium tanácsadója, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Erdei Gyula, a hajdúszoboszlói testvérintézmény, a Thököly Imre Általános Iskola igazgatója.
“Gazdagok a magyar közösségek Erdélyben, hiszen gazdag örökséget hagytak ránk elõdeink, ezt a gazdag kulturális örökséget kell megismerni, gondozni, szeretni, de még inkább megszerettetni az utánunk következõ generációkkal, hiszen felelõsek vagyunk azért, hogy tovább adjuk-e a ránk testált hagyatékot” – fogalmazott ünnepi beszédében Winkler Gyula, aki elismerõen szólt arról, hogy a dicsõszentmártoni rendezvényen a diákok is szép számban megjelentek. “Nem lett volna kerek ez az ünnepség a fiatalok nélkül, az õ részvételük teljesíti ki ezt a mai napot, bizonyítva, hogy van, akinek átadni az örökséget és lesz, aki megtartja majd évrõl-évre ezt az ünnepséget” – mondta az EP-képviselõ.
Az emléktábla avatóját követõen került sor A magyar tannyelvû szórványoktatás aktuális kérdései címen megtartott konferenciára, amely Fodor Sándor József moderálásával zajlott. Molnár Margit pedagógus elõadásában nemcsak a dicsõszentmártoni magyar oktatás, de a település történetébe engedett bepillantást.
Winkler Gyula elõadásának elsõ részében az Európai Unió oktatási politikájáról beszélt, elmondta, hogy az oktatás a tagállamok kompetenciájának számít, viszont vannak olyan uniós programok, amelyek az oktatás területét célozzák meg. Ilyen például az Erasmus program, amelynek 2014-2020 közötti idõszak finanszírozása vitát váltott ki az Európai Parlamentben, ismertette Winkler Gyula. A tudásalapú társadalom kialakítása a legfontosabb célkitûzése az EU 2020 stratégiának, hívta fel a figyelmet, majd kitért az önkéntességre, ez is olyan terület, amely az EU támogatását élvezi. “Az európai társadalmak atomizálódása, az egyének elidegenedése, a kivonulás a társadalmi tevékenységbõl, a virtuális világ térnyerése aggodalmat szül egész Európában. Az önkéntesség serkentése akár anyagi támogatással is járó programok révén, visszavezethetik a fiatalokat a közösségbe. Ezt az erdélyi magyar közösségben is kulcskérdésnek tartom, ezért szorgalmazom az önkéntességet támogató programok minél szélesebb kiterjesztését” – magyarázta Winkler Gyula. Elõadásának második részében esettanulmányt ismertetett, a Hunyad megyei magyar oktatás két évtizedes viszontagságairól beszélt. Kitért a Déván mûködõ, Böjte atya nevével fémjelzett Szent Ferenc Alapítvány tevékenységére, ismertette a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum létrehozásának történetét, a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját. ” El kell mondanom, hogy voltak olyanok, akik a kétezres évek elején a magyar oktatás halálát vizionálták Hunyad megyében, ezzel szemben idén szeptemberben kilencedik alkalommal csengettek be a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumba, kereken hatszáz gyermek kezdte meg a tanévet az óvodától az érettségiig. Ez egy olyan csoda, amelyet példaként lehet állítani Erdély-szerte a szórványközösségek elé. Nem a statisztikák vezetik közösségünket, hanem a bátor kezdeményezõk, akik képesek a közösséget összefogni és minden helyi energiát egy közös ügy szolgálatába állítani” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke az anyanyelvi oktatás kihívásait elemezve, Dicsõszentmárton viszonylatában az önálló magyar iskola létrehozását tartja hosszú távú megoldásnak, ami nemcsak a város magyarságának, hanem a környezõ magyar közösségekre nézve is megoldást jelentene. “A szórványkollégiumok is fontosak, ennek jó példája a Gaudeamus Alapítvány által mûködtetett segesvári intézmény, vagy a magyarfülpösi Szivárvány Otthon, illetve a nemrégiben létesített szászrégeni, valamint a befejezés elõtt álló nagysármási. Ezek mellett az olyan központokban, mint Dicsõszentmárton, Marosludas, Szászrégen és Segesvár, létre kell hozni az önálló magyar oktatási intézményeket, melyekben óvodától érettségiig egy helyen, magyar környezetben tanulnak a diákok. Az új oktatási törvény, melynek megalkotásában az RMDSZ oroszlánrészt vállalt, s talán az elmúlt két évtized egyik legjelentõsebb eredménye, lehetõvé teszi ilyen intézmények létrehozását, melyhez nem kell más csak az iskolahálózat átszervezését támogató politikai akarat” – hangsúlyozta az elnök. Ez továbbra is a Maros megyei RMDSZ egyik legfontosabb kihívása, dacára annak, hogy Dicsõszentmártonban már két éve egyeztetik ezt a lehetõséget a helyi és megyei politikummal.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselõ a dicsõszentmártoni magyar oktatás évfordulóján szervezett, délutáni ünnepi rendezvényeken vett részt. Az EP-képviselõ köszöntõjében elmondta: a szórvány kifejezés oktatásban, közösségi kérdésekben jellemzõen a szétszóródást, a fogyást jelenti, illetve az elnémult harangokra és elnéptelenedett iskolákra emlékeztet. “Számunkra azt jelzi az a hatszáz óvodától középiskoláig tanuló helyi magyar diák, aki magyar tanintézményre vágyik, hogy Dicsõszentmárton nem szórvány, hanem diaszpóra. Tanulhatunk a zsidó vallásúaktól, akik diaszpóráról, vagyis a szétszórattatásban is megsokszorozódni képes közösségrõl beszélnek” – hangsúlyozta az EP-képviselõ. Sógor Csaba kiemelte, az európai parlamenti jelentések szerint, azok a sikeres országok, akik nem a hadseregbe, gazdaságba, titkosszolgálatba, hanem az oktatásba és egészségügybe fektetnek be. A képviselõ Torda példáját említette, ahol megvalósult az önálló magyar oktatás, mert volt tanácsülési határozat, volt magyar jelenlét a kormányban és volt erõs közösségi akarat.
Az 1800-as évek elején Dicsõszentmártonban, és környékén még nem létezett az elemi tanodáknál magasabb szintû iskola. Az elsõ magyar állami iskolát 1873. január 13-án avatták fel, báró Eötvös József nevét viselte. Az új iskola magába foglalta a 6 osztályos elemi iskolát és a Felsõ Gazdasági Iskolát. Az intézmény a mai Traian Általános Iskola területén mûködött egy régi, azóta lebontott épületben. 1888 szeptemberében megnyitotta kapuit a polgári leányiskola, majd 1900-tól a polgári fiúiskola is elkezdte mûködését a városban. Az 1888-ban felépült impozáns fõépületet (a jelenlegi Traian Általános Iskolát) 1900-ban fejezték be és adták át végsõ rendeltetésének, mint Magyar Királyi Állami Polgári Leány- és Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskolát.
