Axel Voss európai parlamenti képviselő tartott előadást az Európai Unió első mesterséges intelligenciát érintő szabályozásáról a Mathias Corvinus Collegium Transylvania Lectures rendezvénysorozatának keretében. Mint előadásában rámutatott, a szabályozás aszerint osztályozza a mesterséges intelligencia–rendszereket, hogy azok milyen kockázatot jelentenek a felhasználók számára, ugyanakkor elmondta azt is, hogy szerinte az AI a „digitális világ megteremtésének a kezdete”, így inkább élni kell az általa adott lehetőséggel, mint félni tőle.
Axel Voss ügyvéd 2009 óta európai parlamenti képviselő, 2017 óta az Európai Néppárt Jogi Bizottságban működő frakciójának koordinátora. Parlamenti munkája digitális és jogi témákra összpontosít, előadó vagy árnyékelőadó volt a GDPR, a PNR-megállapodás, az Eurojust-rendelet, az EU-USA adatvédelmi pajzs, a szerzői jogi reform, valamint az e-Privacy rendeletek esetén.
Az európai parlamenti képviselő előadása elején elmondta, mára elértünk oda, hogy a technológia jóformán „magától működik”, az algoritmusok különböző szabályokra jönnek rá, ám szerinte ez csak könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá teszi az emberek életét. Axel Voss szerint az AI-tól nem félni kell, hanem inkább ki kell használni a technológia adta lehetőséget. „Ezért kell szabályozni a mesterséges intelligenciát, hiszen ebben a digitális világban nagyon fontos megvédeni az alapvető jogainkat. Ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a védelem és a nyitottság között, és úgy kell szabályozni az AI-t, hogy az ne legyen elfogult vagy diszkriminatív” – mondta.
Hozzátette, hogy az Európai Parlament már több mint két éve törekszik arra, hogy egy átfogó keretet biztosítson az mesterséges intelligencia számára, 2021 áprilisában az Európai Bizottság előterjesztett egy javaslatot az első uniós szabályozási keretrendszerre, amely szerint elemzik és osztályozzák a különböző alkalmazásokban használt mesterségesintelligencia-rendszereket, figyelembe véve, hogy azok milyen kockázatot jelentenek a felhasználók számára. A szabályozás négy kockázati szintet határoz meg, ezek az elfogadhatatlan kockázatú, magas kockázatú, korlátozott kockázatú és minimális kockázatú rendszerek. A különböző kockázati szinteket különböző módon szabályozzák, és a szabályok kötelezettségeket írnak elő a szolgáltatók és a felhasználók számára.
Elfogadhatatlan és magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek
Az előadó elsőként az elfogadhatatlan kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerekről beszélt, amelyek veszélyt jelentenek az emberek számára, ezért betiltásra kerülnek. Ezek például olyan hangvezérelt játékok, amelyek veszélyes viselkedésre ösztönzik a gyermekeket, a társadalmi pontozás rendszere – amelyre Kínában láthatunk példát – és a biometrikus azonosítási rendszerek – például arc – és érzelemfelismerés –, amelyet majd csak egészségügyi célból vagy bűncselekmények felderítésére engedélyeznek. Axel Voss elárulta, az egyik legnagyobb vitát gerjesztő téma az volt, hogy a rendőrség használhassa-e ezeket az AI-rendszereket, hiszen ezek segítségével akár arra is képesek lennének, hogy megjósolják algoritmusok segítségével, hogy hol lesz bűncselekmény.
A magas kockázatú rendszerek közé olyan technológiák tartoznak, mint az önvezető járművek, az egészségügyi diagnosztikai eszközök, valamint azok az AI-rendszerek, amelyek a biztonságot vagy alapvető jogokat érintő kritikus területeken alkalmazhatók. Ezeket a rendszereket a termékbiztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó termékekben alkalmazzák, és szigorú értékelésnek vetik alá a forgalomba hozatal előtt, valamint az egész életciklusuk során.
A magas kockázatú rendszerek kategóriába fogják beépíteni a szabályozást arra vonatkozóan is, hogy a közösségi médiában milyen tartalomajánlások lesznek, hiszen el szeretnék kerülni a félretájékoztató információk terjesztését. Axel Voss ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan szabályozást fognak létrehozni, amelyet az unió minden tagállama ugyanúgy értelmez majd, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint mondjuk a GDPR esetében, ahol minden tagállam másképp értelmezi a szabályozást.
Mikorra lesz kész az AI-szabályozás?
Az európai parlamenti képviselő kiemelte, lehetséges, hogy az EP-választás előtt meglesz a szabályozás, hiszen ő úgy látja, megvan a politikai akarat ehhez. December 6-án lesz a következő tárgyalás erre vonatkozóan, akkor tervezik lezárni a folyamatot, ám ez még nem jelenti a teljes szabályozás kidolgozásának végét. Ugyanakkor hozzátette, ha befejezik az AI-törvényt, akkor is szükség lesz más intézkedésekre, hogy a kis és közepes cégeket, startupokat támogassák, hiszen nem lesz könnyű a kisebb cégeknek megfelelni a követelményeknek, így segíteni, támogatni kell őket különböző programokkal, pályázatokkal.
Axel Voss nézői kérdésre válaszolva elmondta, szerinte a mesterséges intelligencia a jövő, a technológia nem fog eltűnni, ezért kell azt szabályozni és nem kell félni tőle. „Az AI az alapja mindennek, ami a következőkben jönni fog. A szabályozással együtt a mentalitást is meg kell teremteni, hiszen az AI a kezdete a digitális világnak. Az elején a számítógép volt, majd az internet, most a ChatGPT. Szerintem mindenkinek ki kéne próbálnia a ChatGPT-t, hiszen ez a modern formája a kutatásnak” – vélte.
