„Az új geopolitikai realitásnak egy nagyon durva része az energiaválság, az ukrajnai orosz invázió fantasztikusan és eddig példátlan módon összekovácsolta a NATO-t és az Európai Uniót, ám amikor az energiapolitikai kérdéseket, az apró betűs részeket kell megtárgyalni, kiderül, hogy a tagállamok érdekei különbözőek” – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a legújabb brüsszeli tervek szerint már 2030 előtt függetlenítenék a tagállamokat Oroszországtól.

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig – idézte Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos keddi strasbourgi nyilatkozatát az MTI. A REPowerEU elnevezésű javaslat diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani kívánja a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint kiváltaná a gázt a fűtésben és az energiatermelésben. A terv megvalósulása kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt – emelték ki. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját, ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását. Előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését. Megjegyezték: a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag javaslatának maradéktalan végrehajtása már 2030-ra 30 százalékkal csökkentené az EU éves fosszilis gázfogyasztását, ez a mennyiség mintegy 100 milliárd köbméternek felel meg. A napokban bemutatott javaslatcsomag intézkedéseivel az EU fokozatosan, legalább 155 milliárd köbméter fosszilis gáz felhasználását szüntethetné be, amely megegyezik az Oroszországból 2021-ben importált mennyiséggel. A terv megvalósulása már az év vége előtt véget vetne az Európai Unió egyetlen szállítótól, az Oroszországtól való túlzott függőségének – tették hozzá. Az uniós bizottság a javaslat elemeit részletező közleményében Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: függetlenednünk kell az orosz olajtól, széntől és gáztól. Nem támaszkodhatunk olyan beszállítóra, aki fenyeget bennünket”. „Cselekedni kell az emelkedő energiaárak hatásának mérsékléséért, diverzifikálni kell az európai gázellátást már a következő télig, és fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást” – tette hozzá.

Brüsszeli iránymutatás

A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára, amelyben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak által érintett vállalatoknak, és közép- és hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának. Közölték: az uniós bizottság áprilisig olyan jogalkotási javaslatot kíván benyújtani, amely előírja, hogy az EU-ban minden év október 1-jéig a gáztározókat kapacitásuk legalább 90 százalékáig fel kell tölteni. A javaslat magában foglalja a töltési szintek nyomon követését és betartatását, valamint a tagállamok közötti, megosztást biztosító szolidaritási megállapodások kiépítését. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság folytatja a gázpiac vizsgálatát, válaszul az üzemeltetők, különösen az orosz Gazprom esetleges versenytorzulásaival kapcsolatos aggodalmakra. Elmondták, a megemelkedett energiaárak kezelésére a testület minden olyan sürgősségi intézkedés bevezetésének lehetőségét is vizsgálja, amely korlátozhatja a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt negatív hatását. Az intézkedések között például ideiglenes árkorlátozások szerepelhetnek. A bizottság továbbá felméri a villamosenergia-piac optimalizálásának lehetőségeit is azzal a céllal, hogy a villamos energia továbbra is megfizethető maradjon az ellátás megszakítása nélkül – közölték.

Bármikor elzárhatják a csapokat

„A javaslat előzménye, hogy tavaly októberben az EB az energiaárak emelkedésének kivédésére ajánlott lehetséges eszközöket a tagállamoknak, az állami segélyszabályok rugalmasabbá tételével és az árakba való beavatkozás lehetőségével” – idézte fel a Krónika megkeresésére Winkler Gyula. Mint részletezte, az energiaválság tehát már tavaly megkezdődött, például Belgiumban 1,1 millió személy nem tudja fizetni az energiaszámláit, a belga kormány az átütemezésről dolgoz ki szabályzatot, így a nyáron lehet majd az elmaradásokat törleszteni, amikor olcsóbb az energia és kisebb a fogyasztás, addig pedig senkit nem hajtanak végre. „Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a két válság egymásra tevődik, a korábban létező energiaválságot megsokszorozza az orosz–ukrán háború, és így világossá vált, hogy az Unió orosz energiafüggőségét meg kell szüntetni vagy a legalább a minimálisra csökkenteni” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Rámutatott: jelenleg az EU földgáz­importjának 40 százaléka érkezik Oroszországból, a kőolajimportnak pedig a 25 százaléka, ami óriási függőséget jelent. Winkler kitért ugyanakkor arra is, hogy a tagállamok kitettsége nem egyforma, hiszen például Spanyolország függősége nulla, Bulgária és Magyarország függősége magas, Románia esetében pedig kisebb, mert az országnak van saját földgáz- és kőolaj-kitermelése. „Az EB javaslatában elhangzott, hogy az orosz energiafüggőséget már az őszig csökkenteni kell, hiszen zajlik a háború. Jelenleg még jön az orosz földgáz, de lehet, hogy már holnap elzárják a csapokat, és még azt sem lehet előrevetíteni, hogy ezt Oroszország vagy az Európai Unió lépi meg. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy nem vásárolnak több kőolajat Oroszországtól, ám esetükben ez könnyű, mert nincsenek kiszolgáltatva, nekünk Európában más a helyzetünk, ezért az EU még nem is hozott meg egy hasonló döntést” – részletezte a politikus. Hozzáfűzte: a tervezet szerint minden uniós tagállamnak október 1-ig 90 százalékban fel kell töltenie a földgázkészleteit, úgy, hogy nem Oroszországtól vásárolnak, hiszen ha azt teszik, tulajdonképpen a háborút finanszírozzák. Eddig 30 százalékra kellett feltölteni minden év októberéig a készleteket, ez most növekszik, és erre megvannak a lehetőségek, hiszen Norvégiából, Közel-Keletről is lehet gázt vásárolni, cseppfolyós gázt pedig Amerikából vagy Katarból lehet importálni. „Ez utóbbihoz gyorsan el kell készíteni a terveket, a tagállamoknak újabb kikötői terminálokat kell építeniük a tartályhajóknak. A biomassza előállítása egy húszéves vita, mert kérdéses, hogy az emelkedő élelmiszerárak mellett lehet-e a mezőgazdasági területeket energetikai növények termesztésére használni” – húzta alá az EP-képviselő.

Az elmélet szép, a megvalósítás nehézkes

„A javaslat második része a Fit for 55 csomag felgyorsítása, vagyis, hogy a megújuló energiák, a szél-, nap- és vízenergia nagyobb szerepet kell hogy játsszon, ám ennek megvalósítása bonyolult, és technikailag nehézkes” – hívta fel a figyelmet Winkler, aki szerint kérdés, miként lehet a méltányos átállást biztosítani, mert a tagországok energia-összetétele változó. Frans Timmermans európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos három éve harcol a szén ellen, most hirtelen azt nyilatkozta, az átállásnak a szénről egyenesen a megújuló energiaforrásokra kell megtörténnie, tehát már nincs szükség az átmeneti üzemanyagokra, a földgázra, ami azt jelenti, meghosszabbítják a szénhasználatot” – vázolta a képviselő. Leszögezte ugyanakkor: „ezt könnyű elmondani egy brüsszeli irodában, de sokkal nehezebb az energiapiac reformját megvalósítani”. Például – fűzte hozzá – annak a hátterében sok folyamat van, hogy tavaly ősszel az egekbe ugrottak az energiaárak, de a zöldbizonylatokkal való spekuláció is hozzájárult. További kérdést vet fel szerinte, honnan lesz pénz a megújuló energiák előállításához szükséges beruházásokra, ezeket a fejlesztéseket milyen ütemben lehet elvégezni. „Van egy olyan számítás, ami szerint, ha mindenki napelemeket szerelne fel, fedezni lehetne az Unió villanyáram-szükségletének a 25 százalékát, ami szép elmélet, de a gyakorlatban erre pénz kell, lakossági programok kellenek, mert az emberek támogatás nélkül nem tudják a rendszereket megfinanszírozni, és törvényes háttérre is szükség van. Törvénnyel kell szabályozni, hogy ha valaki felszereli a napelemet, a megtermelt energiafelesleget tudja az országos rendszerbe bepumpálni” – sorolta Winkler. Emlékeztetett egyúttal: az energiapolitika tagállami hatáskör, nem az Unió dönti el, hogy például Románia hány atomerőművet működtet.

Összetett geopolitikai helyzet

„A háború Ukrajnával már 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország lerohanta a Krím félszigetet. Akkor lett volna szükség erősebb reakcióra, ám akkor a Nyugat, az Európai Unió nem vette elég komolyan a helyzetet” – emelte ki ugyanakkor Winkler Gyula. Hozzátette: azóta az energiafüggőség növekedett, és a megnövekedett árak miatt 2021-ben sokkal többet fizettünk Oroszországnak, mint az azt megelőző években, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig ebből a pénzből finanszírozza a háborút. „Nem arról van szó, hogy túloz, vagy sem az EB ezekkel a javaslatokkal, hanem hogy kialakult egy új geopolitikai realitás, aminek az energiaválság egy nagyon durva része” – mondta a képviselő, aki szerint egy összetett geopolitikai és -stratégiai helyzet alakult ki, amelyben felértékelődött a biztonság, hiszen például Erdélytől néhány száz kilométerre háború zajlik. „A Nyugat-Balkán helyzete is kérdéseket vet fel, hiszen, ha Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal elkezdi az Unió a csatlakozási tárgyalásokat, mit szólnak majd a szerbek és az albánok, akik tíz éve erre várnak. Az orosz invázió példátlan módon összekovácsolta a NATO-t és az Uniót, de amikor elkezdjük az energiapolitikai, az apró betűs részeket tárgyalni, kiderül, hogy az érdekek különbözőek” – összegzett Winkler Gyula.