Roma kérdésben hosszú távú európai stratégia szükséges

Csakis hosszú távú európai projektek kidolgozásával és finanszírozásával lehet a következõ évtizedekben olyan eredményeket elérni, amilyeneket szeretnénk a roma közösségek fejlõdése érdekében – jelentette ki csütörtökön Winkler Gyula európai parlamenti képviselõ azon a tapasztalatcserén, amelyet a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) szervezett a roma közösségek inklúzióját elõsegítõ kísérleti jelleggel elindított program kapcsán. A megbeszélésen részt vett Charlina Vitcheva, az Európai Bizottság Regionális politikai fõigazgatóságának igazgatója is.

A roma közösség integrációs problémáit sok esetben leszûkítik, úgy közelítve meg, hogy ezekkel a gondokkal elsõsorban azoknak az országoknak kell foglalkozni, ahonnan származnak. Úgy szintén egyszerûsítõ álláspont, hogy a roma kérdés kezelése a célországok feladata, ahol számtalan gond merül fel a beilleszkedési problémák miatt. Azonban az egyetlen valóban hatékony megközelítés a roma kérdésben az, ha elismerjük, hogy ez európai probléma. Az EU intézményeinek kellene az érintett országok erõfeszítéseit összehangolni és támogatni, hogy elõrelépés történjen” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselõje arról is beszélt, hogy a roma közösségek fiataljai lehetnek azok, akik mentalitásváltást generálhatnának saját közösségükben. “A mai megbeszélésen az új roma generációról is szó esett, szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy 1990-ben, a kelet-európai rendszerváltás idején született fiatal 17 éves volt 2007-ben, amikor Románia csatlakozott az unióhoz, míg ma 23 éves, egyetemet végzett, az ilyen személyek indíthatják el a roma közösségben is a változást. Tisztában vagyok azzal, hogy Romániában, de Magyarországon vagy Bulgáriában is, sokan, az egyetemet végzett roma fiatalok közül eltávolodnak saját közösségüktõl. De a saját tapasztalatom azt mutatja, hogy sokan vannak azok is, akik felelõsséget éreznek közösségük iránt, úgy vélem, ezek a fiatalok indíthatják el  roma közösségekben a mentalitásváltást és a felzárkózási folyamatot” – fejtette ki Winkler Gyula. 

Az EP-képviselõ arra is felhívta a figyelmet, hogy a roma kérdéskörben nem szabad csak az azonnali eredményekre összpontosítani, több évtizedre van szükség, hogy fejlõdést lehessen tapasztalni. “Nemcsak a kísérleti jelleggel bemutatott program kapcsán mondanám, hanem általában az ilyen típusú projektek fenntarthatósága kapcsán is tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyetlen realista megközelítés az, hogy a roma kérdés a következõ évtizedek problematikája lesz. Nem tudnék konkrét idõhatárt megszabni, de meggyõzõdésem, hogy csakis hosszú távú európai projektek kidolgozásával és finanszírozásával lehet a következõ évtizedekben olyan eredményeket elérni, amilyeneket szeretnénk a roma közösség fejlõdése érdekében” – mutatott rá Winkler Gyula.

A Romák inklúzióját célzó kísérleti jellegû projektet 2008-ban indították, tavaly év végén zárták le, és az Európai Bizottság Regionális politikai fõigazgatósága koordinálta. A program keretében elsõsorban az oktatáshoz való hozzáférést, a vállalkozói szellem kialakítását, a diszkrimináció leküzdését célzó projekteket dolgoztak ki, de ugyanakkor arra is figyeltek, hogy olyan információkat, adatokat gyûjtsenek, amelyek segíthetnek megérteni a roma közösségek sajátosságait. A négy éves program költségvetése 5 millió euró volt. A projekt eredményeinek kiértékelésére márciusban kerül sor, Francois Alfonsi korzikai EP-képviselõ, a Hagyományos Kisebbségi Közösségek és Nemzeti Nyelvek Frakcióközi Munkacsoport (Kisebbségi Intergroup) alelnöke javasolta, hogy a REGI szervezzen egy nyilvános vitanapot a roma kérdésben.