Az erdélyi, székelyföldi gazdák érdeke, hogy 2021 után is megmaradjanak a mezőgazdasági támogatások, amelyeket az EU a Közös Agrárpolitikán keresztül biztosít, azért fogunk küzdeni az Európai Parlamentben, hogy ez az álláspont érvényesüljön a támogatáspolitika vitáján – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő vasárnap délután Atyhában, ahol gazdafórumon vett részt.
Mint elmondta, a Közös Agrárpolitika területén mindenképpen várhatóak változások, de még tart a vita, hogy milyen prioritások mentén történjenek meg ezek a változások. „A Közös Agrárpolitika reformjára sor kerül, de a májusi európai parlamenti választások eredményén múlik, hogy azok lesznek-e többségben, akik a kis- és közepes farmokat, a családi gazdaságokat részesítik előnyben, vagy azok, akik a nagy területen zajló, ipari mezőgazdaságot szeretnék megerősíteni. Jelenleg zajlik a 2021 utáni költségvetés vitája az Európai Parlamentben, a Közös Agrárpolitika fejezetnél több mint hétezer módosítási indítványt nyújtottak be, ezek közül nekünk azokat kell megvédeni, támogatni, amely a székelyföldi, erdélyi gazdákat szolgálják” – emelte ki Winkler Gyula, aki arról is beszélt, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően az erdélyi mezőgazdaság jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években. A statisztikai adatok szerint Korond községbe csak 2018-ban több mint 7 millió euró területalapú támogatás érkezett, az állattartási támogatás értéke 1,4 millió euró a községben, amelyhez Atyha is tartozik, a közbirtokosság pedig több mint 5,5 millió euró európai támogatásban részesült. Hargita megyében a területalapú támogatás éves értéke meghaladja a 70 millió eurót.
„A május 26-ai európai parlamenti választás tétje a megkezdett fejlesztések folytatása, legyen szó mezőgazdaságról, közberuházásról, vállalkozásfejlesztésről. Nekünk, erdélyi magyaroknak az az érdekünk, hogy az uniós támogatáspolitika bizonyos tételei, így a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere szinten maradjon, hiszen ezek szolgálják térségünk fejlődését. Ez nemcsak erdélyi érdek, hanem magyar ügy is, az egész Kárpát-medencében közös érdek, hogy megerősítsük a nemzeti érdekképviselet Brüsszelben” – részletezte az EP-képviselő.
Bíró Barna Botond, az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke a hazai politikai helyzetről beszélt, kitérve az EP-választás jelentőségére. Sebestyén Csaba parlamenti képviselő és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, valamint Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség igazgatója az elérhető támogatásokról tájékoztatták a jelenlevőket. Sinka Arnold falugazdász a Pro Economica Alapítvány pályázati rendszerét ismertette, beszámolva arról is, hogy alig egy hete Brüsszelben Winkler Gyula meghívására, Hargita Megye Tanácsának szervezésében Borboly Csaba vezetésével agrárszakértőkből álló küldöttség tárgyalt az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának képviselőivel a kis- és közepes gazdálkodás lehetőségeiről és jövőjéről. Az atyhai esemény házigazdája Katona Mihály, Korond polgármestere és Ravasz Ferenc helyi RMDSZ-elnök volt.
