Energiaunió: esélyek és következmények

Az Európai Unió energiaszükségletének valamivel több mint felét, 53 százalékát importból fedezik, az elmúlt évek geopolitikai változásai, Oroszország feltörekvõ ambíciói, a rendkívül bonyolult és aggasztó ukrajnai helyzet halaszthatatlanná tesz egy közös energiapolitika megalkotását – hangsúlyozta Winkler Gyula vasárnap délelõtt Kovásznán, ahol ezen a hétvégén zajlott a Fiatal politikai vezetõk európai akadémiájának idei, nyolcadik találkozója.

Winkler Gyula az Energiaunió Oroszország szomszédságában – Románia szerepe címû panelbeszélgetés meghívottja volt,  többek között Mircea Coșea egyetemi tanárral és Maria Grapini EP-képviselõvel együtt.  

A biztonságos energiaellátás csak úgy képzelhetõ el, ha csökkentjük az EU tagállamok energiafüggõségét, így a balti országoknak és Kelet-Európának érdeke, hogy kisebb legyen az orosz függõség. Egy uniós közös energiapolitika nemcsak a cégeknek, hanem a háztartási fogyasztóknak is elõnyös, hiszen az energiaárak csökkentését eredményezi” – emelte ki az RMDSZ EP-képviselõje. “Az energiaunió kialakítása nemcsak energiapolitikai, ipari és technikai kérdéseket vet fel akkor, amikor megvalósíthatóságát elemezzük, hanem az EU jövõjérõl is beszélni kell. Az energiaellátás minden tagállam számára  nemzetbiztonsági kérdés, ezért ugyanúgy, mint amikor az integráció elmélyítésérõl,  a politikai unió megalakításáról beszélünk,  az energiaunió esetében is felmerül a nemzeti szuverenitás kérdése. Véleményem szerint, ha az Európai Parlament szerepe és hatásköre tovább bõvül, akkor  a politikai unió nem csorbítja a nemzeti szuverenitásokat, hanem éppen hogy a szuverenitások együttes gyakorlását tenné lehetõvé. Ha az EP az unió vezetõ testülete, akkor az állampolgárok által közvetlenül megválasztott képviselõkbõl alkotott, demokratikus és legitim döntéshozatal gyakorolja a nemzeti szuverenitások Brüsszelbe áthelyezett részét. Ez igaz akkor is, ha az energiaunióról, a banki unióról vagy pedig a nagy európai projekt többi részérõl beszélünk” – magyarázta.

“Az európai energiapolitika elõtt olyan kihívások állnak, mint az energiaellátás biztonsága, a jelenleg létezõ függõség csökkentése, a Földközi-tengeri, valamint az ázsiai partnerekkel való együttmûködések átgondolása, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Románia Fekete-tengeri, balkáni és közép-kelet-európai elhelyezkedése és az ország belsõ energiatartalékai szempontjából jelentõs potenciállal rendelkezik, az új lehetõségek kihasználásában minden bizonyára a konferencián résztvevõ fiatal szakértõknek és politikusoknak kulcsszerep jut” – mutatott rá Winkler Gyula, aki elõadásában ismertette az Európai Néppárt energiapolitikai álláspontját.  

*** A Fiatal politikai vezetõk európai akadémiáját az Európai Politikák Romániai Központja (CRPE) szervezi közösen az OMW-Petrommal, a konferenciákra a romániai parlamenti pártok küldenek résztvevõket, a rendezvénysorozat vitafórumként is mûködik, ahol a fiatal politikai vezetõk az egyetemi, üzleti és politikai szféra képviselõivel, szakértõivel  találkozhatnak és aktuális közéleti kérdéseket beszélhetnek meg. Olyan fórum, amely alkalmat ad arra, hogy a különbözõ politikai alakulatok ifjúsági szervezeteit képviselõ fiatal politikusok a legszakavatottabb forrásokból ismerhessenek meg aktuális problémákat és megoldásokat, másrészt személyes hálózatépítésre is kiváló alkalom, ahol egymással is megismerkedhetnek és ütköztethetik véleményeiket. A háromnapos rendezvényen a MIÉRT részérõl Antal Lóránt, Balázs Botond és Kádár Petra vett részt.