Az uniós öntanúsító rendszer nem korlátozhatja az európai kkv-k versenyképességét

A fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származó ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany kitermelõi, feldolgozó és importõrei számára, mint szakágazatnak is kiegyensúlyozott uniós szabályozásra van szüksége, amely nem korlátozza versenyképességüket a globális piacon, ez kiemelten érvényes az adott területen tevékenykedõ európai kis- és középvállalkozásokra is – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselõ, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság alelnöke.

Winkler Gyula jelentéstevõként dolgozik azon a rendeleten, amely az uniós öntanúsító rendszer létrehozását írja elõ a fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származó ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany – a szaknyelvben 3TG-nek (azaz the 3T’s and gold) is nevezett ásványok – importõrei körében. Az INTA alelnöke kedden délelõtt munkareggelit szervezett az Európai Parlamentben, amelynek ez a kérdéskör volt a témája, az Európai Bizottság szakértõinek, EP-képviselõknek és a direkt módon is érdekelt európai vállalatok képviselõinek bevonásával.

Ebbõl az alkalomból Winkler Gyula arról beszélt, hogy az európai szabályozásnak az elsõdleges célja az, hogy felszámolja a kapcsolatot az ásványi kincsek kitermelése, feldolgozása és a fegyveres konfliktusok finanszírozása között Afrika, Dél-Amerika és Ázsia elmaradott területein. Kitérve az uniós öntanúsítási rendszer kötelezõ vagy fakultatív jellegére, Winkler Gyula elmondta, úgy érzékeli, hogy az ipar képviselõi bizalmatlanok az európai törvényhozással szemben, ugyanakkor a civil társadalom és egyes politikai erõk is fenntartással kezelik, hogy a vállalatok valóban felelõsen viselkednének, amennyiben az öntanúsítási rendszer fakultatív lenne. “Azt vettem észre, hogy az ipar nincs meggyõzõdve arról, hogy jó, kiegyensúlyozott szabályozási keretet tudunk teremteni, amely nem nyirbálná meg az európai vállalatok versenyképességét, de az is látható, hogy a civil társadalom is bizalmatlanul szemléli, hogy az ipar képviselõi valóban részt vennének a konfliktusos övezetek problémáinak megoldásában” – hívta fel a figyelmet az INTA alelnöke.

Szerinte az európai szabályozás nem éri el elsõdleges célját, amennyiben az Európai Unió nem erõsíti meg cselekvõképességét az elmaradt országokban és régiókban. Ezért növelni kell azoknak a programoknak a költségvetését, amelyek az adminisztratív teljesítmény  javítását, a jó kormányzás kialakítását célozzák. Ezzel egyidõben fontos megtalálni a megfelelõ civil szervezeteket, akik valós partnerek lehetnek a konfliktusos övezetekben.

Winkler Gyula elmondta, reméli, hogy az Európai Parlamentben folytatott eszmecsere felér egy “virtuális KKV-teszt alkalmazásával. “Remélem, hogy a mai eszmecserék alapot képez majd a készülõ európai szabályozás hatásának elemzéséhez” – emelte ki Winkler Gyula, hozzátéve, hogy a 3TG kitermelésében, feldolgozásában és kereskedelmében közvetlen módon érintett ipar direkt vagy indirekt módon több millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban.

A SME Europe által szervezett munkareggelin részt vett Signe Ratso, az Európai Bizottság Stratégiai és Kereskedelmi Elemzés Igazgatóságának vezetõje, Guy Thiran, az Eurometaux igazgatója, Luisa Santos a Businesseurope részérõl volt jelen, Marius Baader a német autóipar (VDA) képviseletében vett részt.

*** Jelenleg több olyan nemzetközi kezdeményezés is van, amely a fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származású ásványok felelõsségteljes beszerzését tûzi ki célul. A legismertebb ilyen kezdeményezéseket 2011-ben illetve 2010-ben hozták létre: az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származó ásványok felelõsségteljes ellátási lánca tekintetében követendõ kellõ gondosságról, valamint az Egyesült Államok által 2010-ben elfogadott, tõzsdei reformról és fogyasztóvédelemrõl szóló Dodd-Frank-törvény 1502. szakasza. Az EU 2011-ben az OECD keretében politikai kötelezettséget vállalt, hogy támogatja az útmutatás szélesebb körû alkalmazását. Tavaly tavasszal az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy állítson össze egy törvénytervezetet az adott ágazat szabályozására.

A most közvitára bocsátott rendelet-javaslat az ónt, tantált, volfrámot, ezek érceit és az aranyat az európai piacra behozó valamennyi uniós piaci szereplõre összpontosít. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az említett szereplõk öntanúsítás alapján a szóban forgó ásványok és fémek felelõsségteljes importõreinek minõsülnek.

A Winkler Gyula által koordinált jelentést az INTA vitatja meg, ehhez a Külügyi és a Fejlesztési Bizottság is egy-egy véleményezést fogalmaz meg. Az Európai Parlament napirendje szerint a jelentést áprilisban Strasbourgban vitatja meg a plénum. Az EU az egyik legnagyobb 3TG importõr, az elektronikai és elektrotechnikai ipar a legnagyobb felhasználója ezeknek az ásványoknak és érceknek.