Hétfői dévai sajtótájékoztatóján mutatta be Winkler Gyula EP-képviselő éves beszámolóját, amelyet a 2015-2016-os parlamenti időszakról állított össze. “Tavaly ősszel, szeptemberben éppen tetőzött a migránsválság, amikor Európa kétségbeesetten kereste a megoldást a hullámokban érkező menekültek ügyében, majd a párizsi és brüsszeli merényletek nyomták rá a bélyegüket az ülésszakra, amelynek végére a Brexit által kiváltott krízis határozta meg az alaphangulatot” – mutatott rá beszámolójában az elmúlt egy év meghatározó eseményeire.

 

Az EP-képviselő kiemelte, hogy a 2009-es gazdasági krízis kirobbanása óta az Európai Unióban egymást érik a különböző válságok,  a nagy-britanniai népszavazás eredményét látva egyre több európai politikust határozottan kéri az EU reformját. Winkler Gyula szerint a sorozatos válságok egyrészt mélyítették a már meglévő törésvonalakat, másrész újakat is létrehoztak. Úgy vélte, Európának meg kell találnia azokat a megoldásokat amelyek mindenkinek megfelelnek, “a Zsil-völgyében élőknek éppúgy, mint a bajorországiaknak“, ezt pedig párbeszéd nélkül nem lehet elérni. A valós párbeszéd elindításához az első lépés, hogy a tagállamok vezetői a továbbiakban nem az unió nyakába varrják a népszerűtlen döntéseket, a pozitívumokat pedig a nemzeti kormány eredményeként tálalják, mert ez rendkívül sokat árt az EU megítélésének, hívta fel a figyelmet az EP-képviselő. “Ez a fajta politizálás most mutatja meg hozadékát, az európai polgárok körében egyre nagyobb az Európa ellenes hangulat” – tette hozzá Winkler Gyula, emlékeztetve, hogy a britek kilépés melletti szavazata előtt már voltak aggasztó jelek, például a hollandok ugyancsak egy népszavazáson az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás ellen voksoltak.

 

Winkler Gyula beszámolójában annak a meggyőződésének adott hangot, Jean Monnet idézve, hogy “Európa válságokban alakul, és az ezen válságokra adott megoldások összege lesz“.

 

Rámutatott, hogy felszólalásai során, amikor az európai problémákról beszél, mindig hangsúlyozta, nagy szükség van arra, hogy az emberek ismét higgyenek az európai gondolatban. “Az unió nem 28 kormány rivalizálásának színtere kellene, hogy legyen, hanem az európai polgárok közös építménye. Ennek csak akkor lesz jövője, ha ismét polgárainak szabadsága, méltósága, jóléte kerül előtérbe. (…) Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló népszavazás eredménye az egész Európai Unióra kihat, így országunkra is. A legnagyobb veszély számunkra, hogy ismét előkerül a kétsebességes Európa gondolata. (…) Románia a periféria része lenne, éppen ezért a kormány, a diplomata testület, az európai parlamenti képviselet összehangoltan, szolid érvekre építve kell, hogy ellensúlyozza ezeket a jövőképeket. Az EU tagállamai továbbra is egyenlő státussal kell, hogy rendelkezzenek! Mindez mellett természetesen az unió reformra szorul. Az összes politikus arról beszél, hogy szükség van az EU reformjára, de mindenki mást ért alatta. Az elkövetkező időszakban elengedhetetlen, hogy valós párbeszéd alakuljon ki, a társadalmi párbeszédet ki kell emelni a formalitásból és tartalommal kell megtölteni” – fogalmazott a beszámoló előszavában Winkler Gyula.

 

 

 

Save

Save