Vajdahunyadon a református mûemléktemplomban ökumenikus istentisztelettel és kulturális mûsorral ünnepelte a magyar közösség a Magyar Szórvány Napját. Zsargó János református esperes igehirdetésében Erdély aranykoráról, Bethlen Gábor erdélyi református fejedelem életpályájáról emlékezett meg, kiemelve, hogy fontos felidézni a Tündérkert korát, de a mai idõben is szükség van a feladatvállalásra, minden egyes magyar ember feladatvállalására, ha közösségi céljainkat meg akarjuk valósítani. Az istentiszteletet követõen a Téglás Gábor Elméleti Líceum népdalcsoportja, Lengyel Izabella vezetésével mutatta be ünnepi mûsorát. Kun Árpád nyugalmazott református lelkész beszédében a szórványban élõ közösségek megpróbáltatásaira tért ki, arra ösztönözve a vajdahunyadiakat, hogy bátran használják anyanyelvûket, hiszen kivívott jogaink akkor élnek, ha az a mindennapokban tartalommal töltjük fel.
“Mi, magyarok a Kárpát-medencében gazdag történelemmel, becses nemzeti értékekkel rendelkezünk, így számos ünnepnapunk is van. Senkinek nem kell eszébe juttatni, hogy mit ünneplünk március 15-én, Szent István napján, januárban a Magyar Kultúra Napján, de új ünnepeket is vezetünk be, a Magyar Szórvány Napját alig harmadik alkalommal ünnepeljük Erdélyben, elsõ alkalommal kiterjesztve a Kárpát-medencére. Indokoltnak tartom, hogy a szórványban élõ közösségekre is gondoljunk egy nap kiemelten, és ez a nap november 15-e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk születésének napja” – fogalmazott Winkler Gyula ünnepi beszédében. Az EP-képviselõ felidézte a Magyar Szórvány Napjának történetét, amely Hunyad megyébõl indult útnak a háromszéki és Hunyad megyei közösségek együttmûködésének eredményeként. Az RMDSZ 2011-ben a nagyváradi kongresszusán hozott határozat, valamint a Magyar Állandó Értekezlet szórvány albizottságának idei döntése értelmében egész Kárpát-medencében együtt ünnepelnek a magyarok. “Legyen ez az a nap, mikor a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra rendezvények, híradások, elõadások, konferenciák, közösségépítõ programok révén. Bethlen Gábor, Kún Kocsárd és még nagyon sok elõttünk járó személyiség nyomdokain haladva komoly esély van arra, hogy az összmagyar szolidaritás megteremtse a magyar nemzet pozitív jövõképét, megeddze a székelység jövõbe vetett hitét, erõsítse a szórványmagyarság valós alapokon nyugvó optimizmusát. Ehhez járulhat hozzá a Magyar Szórvány Napja is” – idézte fel az RMDSZ határozatát Winkler Gyula.
Az EP-képviselõ ismertette a nagyenyedi szórványkonferencia záródokumentumát, elmondta, hogy a konferencia legfontosabb napirendi pontja a szórványoktatás volt, amely Hunyad megyében is kulcskérdés. “Itt, Hunyad megyében is a legfontosabb célkitûzésünk az anyanyelvû oktatási hálózat fenntartása, és bizony napi gondokkal is meg kell küzdeni. Most legutóbb például a kormány döntésének következtében drasztikusan csökken az ingázó diákok támogatása, ez a következõ idõszakban komoly gondokat okoz Erdély-szerte a szórványkollégiumok mûködtetésében. Igyekszünk alternatív támogatási rendszerekkel enyhíteni ezeket a gondokat, de világosan látszik, hogy az RMDSZ ellenzékben elveszít egy sor olyan eszközt, amelyek a közösség gondjait orvosolhatná. Ezért tartom fontosnak, hogy a választások alkalmával az erdélyi magyarok, éljenek a szórványban, interetnikus környezetben vagy tömbben, szolidárisan támogassák Szövetségünket, biztosítva ezáltal, hogy nélkülünk ne születhessenek olyan döntések, amelyek befolyásolják közösségünk mindennapjait” – mondta Winkler Gyula.