A Magyar Szórvány Napja - az RMDSZ új irányelvekkel bővítette szórvány cselekvési tervét

A Magyar Szórvány Napjának központi rendezvényét 2015-ben Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban szervezte meg az RMDSZ Ügyvezetõ Elnöksége a Szövetség Temes Megyei Szervezetével partnerségben. A vasárnapi eseményen az RMDSZ kiértékelte a szórvány cselekvési tervének eredményeit, az újratervezés jegyében pedig új irányelvekkel bõvített tervet fogadott el. Második programpontként, tapasztalatcsere céljából sikeres közösségépítõ projektek kerültek bemutatásra. 

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte a jelenlévõket, akiket arra kért felszólalása kezdetén, egyperces néma felállással emlékezzenek meg a pénteki párizsi merénylet áldozataira.
A megyei elnök beszédében rámutatott, nincs olyan Temes megyei közigazgatási egység, ahol a magyar közösség többségben élne, a települések több mint felében a közösség lélekszáma 1-100 között forog, az utolsó, 2011-es népszámlálási adatok pedig arra világítanak rá, jelentõs a népességfogyás a magyarság körében is: míg 1992-ben 77 ezer magyar ember élt a megyében, ma már csak 35 ezer.

“Az adatok bár lehangolóak, mi, helyiek tudjuk, a megyében és Temesváron is van magyar élet, több mint 1300 magyar gyermek tanul a 13 iskolát és 23 óvodát számláló oktatási hálózatban. Vannak magyar intézményeink, van magyar sajtónk, színházunk, van magyar érdekképviselet: a Szövetség 18 településen van jelen az önkormányzatban, van magyar parlamenti képviselõnk és alprefektusunk is” – sorolta a megyei elnök. Hozzátette: az RMDSZ Temes Megyei Szervezete együttmûködik a magyar történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel is. “Még sorolhatnám a partnereket, ami viszont ennél fontosabb, mindannyian azt tûztük ki célul, hogy mi, magyarok itt, Temes megyében a továbbiakban is maradni szeretnénk. Ezért hát örvendünk, hogy az ötödik Magyar Szórvány Napjának házigazdái lehetünk, hiszen minden olyan rendezvényt szívesen várunk, amely magyarokat hoz ebbe a városba” – összegzett.


“Alig pár tartózkodással fogadta el november 6-án a magyar Országgyûlés az RMDSZ azon javaslatát, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja a magyar szórványközösség kiemelt napja legyen. Ez azt is jelenti, mindannyian egyetértünk abban, hogy Magyarország nemzetpolitikai minimuma, hogy a magyar szórvánnyal foglalkozzon” – hangzott el Pánczél Károly, a Magyar Országgyûlés Nemzeti Összetartozás Bizottság elnökének felszólalásában, aki ugyanakkor emlékeztetett, Magyarország, de Erdély feladata is, hogy az itteni magyar közösség elérje az önrendelkezést. “Van egy kifejezés Európában, amelyet bátran használnak, ami csak Romániában számít szitokszónak, de mondhatjuk ezt másképp is: jogos elvárásunk, hogy szórványban kulturális, tömbmagyar vidékeken pedig területi önrendelkezésünk legyen. Fogjunk össze tehát, érjük el a kitûzötteket, kövessük azt a kárpátaljai jó példát, ahol miközben dúl a polgárháború, felgyorsult az asszimiláció, ahol kétséges volt, hogy az önkormányzati választáson a magyar közösség eléri az öt százalékot, ehelyett az összefogás jegyében kilenc százalékot sikerült teljesíteni” – tette hozzá a bizottság elnöke.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselõ, a Szövetség Hunyad Megyei Szervezetének elnöke megköszönte az esemény házigazdájának, a Temes megyei szervezetnek, valamint a bánsági és temesvári magyar közösségnek, hogy ötödik alkalommal, a Bánság fõvárosa ad otthont a Magyar Szórvány Napjának.

“Köszöntöm ugyanakkor Erdély összes szórványtelepülésének képviselõit, akik azon dolgoznak, hogy a szórványközösségekben jövõt építsenek, s nem akármilyen jövõt, hanem magyar jövõt. Köszöntöm a székely közösségek képviselõit, hiszen a cselekvési tervünk és az elmúlt éveknek a meghatározó kapcsolata a székely-szórvány összetartozás, amely a mi jövõképünket is jelentõs mértékben befolyásolja. Köszöntöm továbbá magyarországi vendégeinket, és egyben szeretném megköszönni Magyarország Országgyûlésének a döntését, határozatát arról, hogy november 15., az erdélyi Bethlen Gábor fejedelem születésének napja az idéntõl kezdve a Magyar Szórvány Napja hivatalos ünnepnap Magyarországon és a Kárpát-medencében is. Üdvözlöm a civilszervezetek képviselõit, akik a különbözõ helyi mozgalmak élén erõs akaratukkal és elszántságukkal méltón tudnak feladatuknak eleget tenni.”

Zárószavaiban a Hunyad megyei politikus elmondta: a Magyar Szórvány Napjának tiszteletére a Hunyadi Hírmondó különszámmal készült, melyben egy ötéves visszatekintõ található az esemény kezdetétõl egészen mostanáig. “Meggyõzõdésem, hogy egy új és tartalmas fejezetet fogunk ma itt írni, ehhez mindenkitõl türelmet, jó ötleteket és vidám munkaszándékot kérek.”